Miként formálta át a világkereskedelmet a globalizáció? Mi az a misztikus tizenkét feltétel, aminek mindenképp szerepelnie kell egy nemzetközi szerződésben? Hogyan lehet sikeres egy hazai exportőr? Erről és más, hasznos külgazdasági témákról is szó esik Constantinovits Milán és Sipos Zoltán új könyvében.
Az elmúlt évtizedekben világgazdasági klíma átalakulásával, a fokozódó globalizációval, az Unió folyamatos változásával a külkereskedelmi tranzakciók is megváltoztak. Bár a jogi környezet is átalakult és a szállítási lehetőségek is nagy technológiai fejlődésen mentek keresztül, az eladás, az üzletkötés évezredes logikája továbbra is működik.
Az Akadémiai Kiadó friss kiadványában Constantinovits Milán és Sipos Zoltán több évtizedes egyetemi oktatói tapasztalattal járják körül a nemzetközi kereskedelem változó világát, aminek a pandémia is aktualitást ad.
hiszen a védekezéshez szükséges eszközök (maszkok, lélegeztetőgépek, vakcinák, gyógyszerek) sürgős beszerzése világszerte döntően bilaterális, „hagyományos” nemzetközi (külkereskedelmi) szerződésekkel történt Kínából, Malajziából, Oroszországból, az USA-ból stb., sok esetben klasszikus közvetítő kereskedő bekapcsolásával.
A szerzők elmondása alapján a most megjelent online szakkönyvben található ismeretanyag egyaránt hasznos a tényleges és leendő nagyvállalati és a kisvállalkozó üzletembereknek, külkereskedőknek, marketingszakembereknek, sőt a diplomatáknak és a külpolitikai-külügyi szakembereknek is, akik a külpiacon tevékenykedve tudják segíteni a hazai exportőröket.
A számos kiadást megélt szakkönyv újabb, immáron digitális megjelenésének fontos oka a külkereskedelmi szabályok változása is. Ilyen például az Incoterms 2020. évi módosításai vagy a magyar külgazdasági irányítási és támogató rendszer változásai. De egy másik fontos szempont is közrejátszott ebben a munkában mint motiváló tényező.
A szakkönyv olvasmányos stílusa okán az érdeklődő laikusoknak is hasznos olvasnivalóul szolgál.
Nemzetközi kereskedelmi tranzakciók a 21. században
Akadémiai Kiadó 2021.
Húsz évvel ezelőtt a fősodratú elképzelés még az volt, hogy a liberális demokratikus kapitalizmus a leghatékonyabb gazdaságpolitikai rendszer a jólét és a politikai stabilitás eléréséhez. Ma pedig...
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A globalizáció és a technológiai fejlődés a szervezett bűnözés virágzásához vezet.
A leendő elnök által belengetett extravámok sokak szerint olyan kereskedelmi háborúhoz fognak vezetni, amely meg is öli a globalizációt. Vannak azonban olyan modellek, amelyek nem ennyire pesszimisták: ezek szerint attól, hogy az USA kiszáll egy játékból, az még folyik tovább – csupán a szabályok változnak meg.
Minden jel szerint több baloldali párt is az idős kormánypárti szavazók fogyatkozására építi a stratégiáját.
Eddig őt tartották a demokraták legesélyesebb 2028-as jelöltjének.
A miniszerelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sziget függetlenségi törekvéseinek tiszteletben tartása elengedhetetlen.
